Bravúrok a nagy csatában

Interjú Reveland Zoltánnal, aki kiválóan "lehúzta a függönyt"

Reveland Zoltán

bt: Azt mondtad, hogy már unod, hogy minden héten interjúért ostromolunk, de mit tehetnénk: aki így véd az egyszerűen egy Zseni.

RZ: Tudod: legutóbbi interjúnál megbeszéltük, hogy engedjük az ellenfelet kapura lőni egy kicsit, hogy belepörögjek a meccsbe (persze ez csak egy kis kitérő volt).

bt: Ez aztán egy olyan mérkőzés volt, amiben rettenetes lövéseket is kaptál.

RZ: Igen, volt egypár, de igazából nagyon jól együttműködtünk a védőkkel: ha ők nem voltak már, akkor én segítettem, ha már rajtam túljutott a labda, akkor a védők – nekem.

bt: Hiszed, vagy nem élményszámba ment, amikor a Revi már elvileg verve volt – feküdt - akkor legalább három lábad nőtt, hogy valamerre elpasszoljad a labdákat! Úgy látom, hogy te ezt élvezed: minél „grízesebb” a helyzet – neked annál jobb.

RZ: Az nem is sportember, aki nem élvezi az ilyen mérkőzéseket. Ezt várjuk hétről – hétre, hogy pályára léphessünk és ezekért a meccsekért élünk – halunk.

bt: Hosszú, átgondolt indításokkal (száz cselt pótolva) hozod helyzetbe  a társaidat. Erre is külön „gyúrsz”?

RZ: A hosszú évek alatt ez már kialakult bennem, de nem vagyok túlzottan maradéktalanul elégedett az indításokkal, mert azért sok hiba csúszott bele

bt: Előbb - utóbb csak lesz egy újabb „100”-as, amiből gól születik?!

RZ: Lehetséges.

bt: Már korábban is megjegyeztem: attól félek, hogy egyre értékesebb lesz a „skalpotok”. A tiéd is. Valahogy meg akarnak majd „bőrözni” vagy meg akarnak őrjíteni.

RZ: Elvileg ez úgy van, hogy mindig a legjobb csapatot akarják megverni. Még nem vagyunk azon a szinten, hogy elmondhassuk magunkról, hogy mi vagyunk a legjobbak, de azért dolgozunk, hogy elérjük ezt.

bt: Élvezetes ez a nyomás, ami alatt vagytok? Egyre nagyobb a tét, egyre nagyobb a kihívás. Egy egyszerű ember ilyenkor könnyen megremeg, azt mondhatja „én nem ezt akartam, ezt már nem kérem”.

RZ: Az a jó versenyzőtípus, aki eltudja viselni a terhet. Minél nehezebb mérkőzéseket játszani - ez éltet minket.