Igazi erőpróba volt
Nem simán, hanem minden pillanatot komolyan véve, a jó képességű, és erre a mérkőzésre kiválóan felkészített vendégek próbálkozásaira rendre a megfelelő választ adva tartotta itthon a három pontot a hazai csapat.
Hogy jobb lett volna a már megkedvelt sziporkázó, sakk-mattra kihegyezett játékot látni a Dunaferres híveknek? Nyilvánvaló! Abból is adtak ízelítőt a hétfőn este fehérbe öltözött játékosok.
Szerettünk volna cselsorozatokat ünnepelni? Amikor Hosszú Ádi lerázta a nyakában csimpaszkodókat, ment is a dolog, mint a karikacsapás! Mellette régi - új színt hozott a „Mérkőzés Cselkirálya” Németh Péter, aki a húsdarálós perceit leszámítva a legjobb, (még ettől is) fiatalabb korszakát idézte - sikerrel. Igazán lőhetett volna a Fekete Robi egy hatost? Nyilván ment is volna neki, ha nem lihegtek volna rajta buldog szorgalommal a vendégjátékosok. És, ha a nagy kedvvel harcba bocsátkozó Klacsáknak még plusz két centi előnye lett volna… Na ugye!
Mindenképen süvegeljük a csapattal együtt a góljaikért is, Pál Patrikot (2), Hosszú Ádámot, vagy a nagyot küzdő Szeghy Szabit is.
Kikkel volt a „baj”? Nos Sánta Attila, Tóth Béla, Orosz Dániel, Vlasovych Valerij és Klushyn Anton a Nyírgyulajból, mondjuk úgy meglehetősen aktívak voltak… Hatalmas erővel dolgoztak, megállíthatatlanul.
A két mester elégedett lehetett a mérkőzés zártával. Fehér Zsolt többek között ezt is elmondta:
-Egy nagyon jó mérkőzésen vagyunk túl és egy nagyon jó ellenfelet sikerült legyőznünk. A Nyírgyulaj egy ilyen csapat. Nagyon sokat tettünk a mai győzelem megszerzéséért. Ma csapatként tartottuk itthon a három pontot. Nem forgott kockán a győzelmünk.
Lovas Norbert a vendégek vezetőedzője, ha nem is volt boldog, de a sajátjai küzdőszellemében nem találhatott sok hibát:
- Az, hogy győzni jöttünk, így elsőre egy kicsit erős állítás lenne, hiszem mi „csak” egy jó meccset szeretetünk volna játszani. Ez mondjuk itt is sikerült, ahogy a tabella elején álló többi csapatokkal is. Azt azért elmondhatom, hogy a játékosaim már a mérkőzés előtt is vért ittak, ami szerencsére, csak a küzdőképességeikben és nem a durvaságukban jelentkezett. Nyilván erősebb és jobb csapat a Dunaferr, és ha nem is sikerült legyőzni őket, de legalább alaposan megnehezítettük a dolgukat. Csak azért nem vagyok elégedett, mivel természetesen utálok veszíteni, és csak győzni szeretek…