Saját maguknak tették nehézzé

Egy nagyon ötletes megoldással a hazaiak egy náluk újnak számító megoldással, egy fiatal tehetséges játékost is felvonultattak Moga Flavius Lorant személyében. Így aztán a kispadról eltiltott remek edző mégiscsak a pálya mellől instruálhatta a csapatát. Ez az eredményesség szempontjából még tartható lett volna, de a java csak ezután következett.

Hidegzuhany

Ezt a Dunaferrnek kellett elviselnie, rögtön a mérkőzés elején. Igaz senkit sem okolhatnak érte, saját maguknak hozták össze Sámson a 2. és Fekete a 4. percben lőtt góljait. Sajnos a két sportember nem a kvalitását igazolta a csapatuk számára nagyon fontos találatokkal.

Az ezt követő időkéréssel Fehér Zsolt belendítette a csapatát, akik, Pál P, Németh P, Csányi, Klacsák és Szeghy révén igyekeztek a szépítő találathoz jutni. A megoldást végül Horváth Benedek pazar jobboldali szólója, Szeghy pedig a szokásos hidegvérű feladatmegoldása nyomán született gólok szolgálták: 2-2!

Ez után indult ám a mulatság! A hazaiak remek színpadi szereplését igazolva, a sporik elképesztő „hazai pályát fújtak”, amivel teljesen felőrölték az újvárosi fiúkat. A szériában faultnak minősített szituációkkal tízméteresekhez jutottak a zöld-fehérek, amiből Fekete O által ellőt másodikra már nem volt válasza Rigónak:  3-2.

A második félidő

Még ideglelősebb csatát hozott az előtte látottaknál. Igaz, hogy Csányi az egyenlítő góljával előkészítette a vendéggyőzelmet, de a folytatásban ugyan számos százas helyzet kínálkozott, de a Dunaferr a pazar megoldások után is be volt oltva a góllövése ellen. 

Sírjunk, vagy nevessünk?

Ez is ki volt írva a szörnyű idegállapotban záró mieink arcára a mérkőzés lefújása után. A három legutóbbi mérkőzésen ugyan nyerni nem tudtak, de nem is veszítettek. Ez utóbbi még jól jöhet az alapszakasz végi elszámolásnál, de azt azért semmiképpen sem ajánljuk a híveiknek, hogy végiggondolják a „mi lett volna, ha…” kezdetű, akár a dobogót is vizionáló elmélkedéseket.

Fehér Zsolt a Dunaferr vezetőedzője:

Az, hogy küzdünk, egy nagyon szuper dolog. És az is, hogy előrehozva a karácsonyt, az összes Aramis játékost a családunkba fogadva, megajándékoztuk őket ezzel a szép döntetlennel. Az első két góljuk is nagyon szép ajándék volt a számukra.

Ők egy fiatal, tehetséges, jó csapat. Nagyon nehéz volt felállni abból a hátrányból, de szerencsére mégis sikerült. Amíg nem fogjuk egymást kiszolgálni, addig lehetnek ehhez hasonló nehéz pillanataink. Bár saját maguknak köszönhették, hogy ekkora erőfeszítésükre volt szükség a mérkőzés végén, de büszke vagyok a teljesítményükre.