Az első nagy sikerszéria után

Melyek voltak a legnagyobb csaták?

- A Haladás elleni ezüstmérkőzést mondanám annak, amelyen a vendégek 0-1 re vezettek a szünetben, de mi mégis képesek voltunk megfordítani a mérkőzést és ezzel a klub eddigi történelmének legnagyobb sikerét elérve a 2. helyen zártuk a bajnokságot.

Emellett is szívesen emlékszem vissza a Berettyó, vagy a Győr ellen vívott kiélezett csatákra is. Ezek közül is a legszebb emlék, amikor Győrben 7-5-re tudtunk nyerni. Nagy élmény volt a Magyar Kupa négyes döntőjébe jutni, és ott a Ferencváros csapatát legyőzve döntőt játszani az ETO ellen.

Melyik volt a legerősebb csapatod?

- Nehéz erre a kérdésedre válaszolni, már csak azért is, mert nekem mindig az adott csapatom a legerősebb. Mégis, ha mondanom kell, akkor a 2018-2019-es keretet mondanám. Nagyarányú győzelmeket arattunk. Jó úton jártunk, hogy a dobogón végezzünk. Sajnos a sérülések nem kímélték a csapatot és "csak" a 4 helyezést értük el.

Mi volt a nehezebb: az élcsapat kialakítása, vagy utána a legjobbak között való megtartása?

- Minden év elején a vezetőség és az edző feladata, hogy egy ütőképes, jó csapatot rakjon össze. Egy jó szezont követően nehéz együtt tartani a gárdát, hiszen a többi csapat azonnal lecsapna a jobb teljesítményt nyújtott játékosaidra. Ilyenkor gyors és határozott lépéseket kell hozni. Talán ezért volt a nehezebb dolog az adott jó keretet együtt tartani az elmúlt években.

Elégedetten nézel vissza az itt töltött időre?

- 2013-tól dolgoztam a Dunaújváros futsal sikereiért. Ott voltam, amikor a csapat feljutott NB II-ből az NB I-be. Kétszer is ezüstérmesek lettünk a bajnokságban, és egyszer a Magyar Kupában.

Büszke vagyok az itt töltött időre. Nagyon sok jó játékossal dolgozhattam együtt, akiknek ezúton is szeretnék köszönetet mondani a sikeres szereplésekért. Köszönöm a vezetőknek, hogy bizalmat szavaztak az elmúlt években. És természetesen köszönet a stábtagoknak, akik a mindennapokban segítették a csapat munkáját.